A LaTeX

Elfelejtettél menteni? Elszállt a munkád? Összekuszálódott a szöveg, egymásra csúsztak a képek? Másik gépen, nyomtatáskor máshogy néz ki? Neked is eleged van a dokumentumszerkesztés nyűgjeiből? Szeretnél nyomdai minőségű, esztétikus munkát kiadni a kezeid közül? Akkor neked talán a LaTeX-re van szükséged!

Donald Ervin Knuth

Történt a hetvenes évek vége felé, hogy egy bizonyos Donald E. Knuth nevű matematikus megkapta az általa írt „A számítógép-programozás művészete” című, nem épp rövid könyv próbanyomatát. Nagyon elégedetlen volt az eredménnyel, amit a kiadó újonnan bevezetett betűszedő rendszerével alkottak, viszont épp akkor akadt a kezébe egy szerző digitálisan szedett könyve – így felismerte, hogy a szövegszedés valójában nem más, mint egyesek (van tinta) és nullák (nincs tinta) egymás mellé rendezése, és számítógép-tudósként ő ugyanezt csinálja. Ezért elhatározta, hogy a nyári szünetben ír egy jó minőségű betűszedő szoftvert – számításai szerint hat hónap alatt elkészül majd vele. Épp csak nyolc évet tévedett…

Knuth 1985-ben nyilvánította a TeX rendszert befejezettnek és persze végül nem egyedül dolgozott. A program neve a görög tau-epszilon-khí betűkből áll össze, így helyesen „teh”-nek ejtik. Teljesen elkészült, új funkciók nem, csak hibajavítások készülnek a programhoz, amelynek verziószáma π-hez tart és Knuth halála esetén el is éri azt. Ezután minden esetlegesen megmaradt hiba a program „szerves részévé” válik majd.

A TeX tehát egy betűszedő programcsomag; szövegünket nem formázzuk, csak egy egyszerű, jegyzettömb-jellegű szövegszerkesztővel írjuk és logikailag tagoljuk: blokkokat helyezünk el a TeX rendszer számára, úgy mint: „bekezdés”, „alpont”, „felsorolás”, „ez itt fontos” vagy „ide kéne a környékre az ábra”. A kinézetről, formázásról majd a TeX gondoskodik, nekünk csak az a feladatunk, hogy a szöveg mellett annak felépítését is átadjuk. Így az egyszerű szövegfájlból a TeX-hel – programozási nyelvekhez hasonlóan – fordítás során állíthatunk elő egy DVI, postscript vagy PDF fájlt.

Bár a TeX rendszer úgy lett megtervezve, hogy tipográfiailag helyes, esztétikus eredményt állítson elő az alapbeállításokkal, programozhatósága révén képességei bővíthetők, nagyon jól testre szabható. Ez azonban nem egy egyszerű feladat – ennek megkönnyítésére készítették a LaTeX nevű makrócsomagot, avagy TeX-előfeldolgozót. Ezen keresztül már könnyen jutunk magyar szöveg támogatásához, helyes ligatúrákhoz, elválasztáshoz.

A TeX (és a LaTeX) hamar kedveltté vált tudományos és műszaki körökben, egyetemeken. Köszönheti ezt talán annak, hogy matematikai képletek bevitelét igen jól támogatja, a forrásfájl mégis egyszerű szöveg; így könnyen szerkeszthető, archiválható és szinte bárhol, bármivel feldolgozható. A TeX forrás a benne lévő utasítások ellenére könnyen átlátható, olvasható. Igen jól alkalmazható házi feladatok, szakdolgozatok, szakcikkek, műszaki dokumentáció szerkesztésére – a terjedelem gyakorlatilag korláltlan, a forrás pedig átlátható marad, mert az könnyen különálló fájlokra – amelyek mondjuk fejezeteknek felelnek meg – szabdalható.

A LaTeX nem egy WYSIWYG szerkesztő: miközben a szöveget írod, nem látod, hogy fog majd végül kinézni. Előfordulhat, hogy néhány formázást (pl. animált, színes menetelő hangyák) nehezen tudnál összehozni, de ezekre legtöbbször nincs is szükség. A LaTeX helyes működéséhez feltétlen szükséges, hogy a szerző csak a szöveget és annak logikai felépítését adja meg; a formázást bízza a rendszerre – ezt általában elég jól tudja, hiszen ezért hozták létre.

Knuth – mivel akkoriban nem létezett szabadon elérhető, szép fontkészlet – saját betűtípust is tervezett a program mellé, amelyben a megszokottak mellett megtalálható az összes ékezetes karakter és a matematikában használatos összes szimbólum is – ezeket különböző számkódok begépelése helyett a megfelelő TeX paranccsal csalhatjuk elő, ami legtöbbször a jel angol neve vagy rövidítése.

Talán elsőre szokatlan lehet, hogy a LaTeX alapértelmezetten a szokásosnál kisebb, talpas betűket használ, furcsán nagy oldalsó margókkal, a szöveget pedig elválasztja. Lehet, hogy a tipográfusoknak igazuk van: számomra az efféle szöveg könnyen, gyorsan olvasható és esztétikus. Természetesen az alapbeállításokat bármikor felülbírálhatjuk, mégis: a TeX-hel szedett dokumentumok, szakkönyvek – mert szép számmal vannak ilyenek – általában elég könnyen felismerhetők. Ilyenek például a Szilágyi Brigitta-féle matematika jegyzet, vagy a hőtan példatár.

Ennyi pozitívum után nem maradhatnak el a hátrányok sem; a LaTeX-hel való ismerkedés elsőre nehéz lehet, hiszen amíg fogalmunk sincs a rendszerről, nem tudjuk például, hogyan állítsuk be a magyar nyelv támogatásához szükséges paramétereket. Ezeket érdemes nem fejből megtanulni, hanem az interneten fellelhető dokumentációból egyszer összeollózni, majd később az összes fájlunkban kiindulási alapként használni. Angol nyelven könnyen találunk segítséget, de azért magyarul is elegendő forrás áll rendelkezésre. Az érdeklődők a BMEVIHI9147 kódú tárgyat is felvehetik.

Kezdetnek javasolnám a http://www.math.bme.hu/latex/ címen elérhető „LaTeX 78 percben” című művet – ennek címe azért kicsit becsapós. A könyv elején bevezetést kapunk a LaTeX dokumentumok szerkesztésének alapjaiba, majd a nyelv parancsainak tárgyalását olvashatjuk – de ne tegyük. Használjuk a jegyzetet referenciaként, feleslegesen ne rágjuk át magunkat mind a 90 oldalon. Olvassuk el mindig azt, amire épp szükségünk van, alkalmazzuk a PDF-olvasó keresőjét!

Ha kipróbálnád a programot, az internetről szabadon letöltheted. Windows alá a MikTeX minden szükséges komponenst telepít. Linuxosok könnyebb helyzetben vannak, csak keresd a texlive csomagot! Természetesen OS X alá is elérhető, ott a MacTeX lesz a befutó.

Vizuális típusoknak, akik nehezen szakadnak el az épp szerkesztett dokumentum nézegetésétől, áthidaló megoldást jelenthet a LyX (lüksz) nevű program, amely a LaTeX forrásfájl szerkesztése során folyamatosan hozzávetőleges előnézeti képet mutat a végső kinézetről. Sokat segít a fordítás automatizálásával a Kile is. Ezeknél a programoknál sok grafikus segítséget is kapunk.

Habár kezdőként esetleg az első néhány munka – a dokumentáció lapozgatása miatt – több időbe telik majd, mint egy hagyományos szövegszerkesztővel, később, nagyobb munkáknál már sokkal jobban járunk vele. Ha szereted az igényesen szerkesztett szöveget, ha érdekel a tipográfia, ha unod a Wordöt vagy ha te sem szereted a Comic Sans-szal írt hivatalos iratokat, akkor adj egy esélyt a LaTeX-nek!

forrás:
http://www.tug.org/whatis.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/TeX

(a cikk a KÁTÉ 2011. novemberi számában jelent meg)

This entry was posted in personal and tagged , , , . Bookmark the permalink.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *