Trabant 1.1 főfékhenger javítás

Először csak azt vettem észre, hogy a fékvisszajelző lámpa világít. Öntöttem hát a tartályba fékolajat és a probléma meg is szűnt úgy fél évre.

Mikor legközelebb megint elfogyott a fékolaj, megint töltöttem bele. Ezután már elég volt két hónap, hogy a tartályt kiigya. Az autó alatt nem láttam csöpögést, a fékmunkahenger sem tűnt kiondottan olajosnak. A gombánál nem eresztett, de azért a tartályt és a munkahengert összekötő csöveket lecseréltem.

Mikor már havonta kellett töltögetni bele, elegem lett belőle. Az autószerelő azt mondta telefonon, hogy nézzem meg: nem az utastér felé szivárog-e az olaj. Sajnos így volt. Le kell cserélni a főfékhengert – mondta.

Miután rosszul lettem a majd’ húszezer forintba kerülő főfékhengertől, ráadásul többen írták az interneten, hogy az utángyártott főfékhengerrel csak a szívás van, ráakadtam valamelyik autósbolt webshopjában egy főfékhenger-javító készletre. Nosza, beszereztem egy ilyen párszáz forintos tömítéskészletet és egyik hétvégén felkerestem vele ex-autószerelő nagyapát.

A főfékhenger szétszedése a következőképp néz ki:

A főfékhenger hűlt helye

Először le kell szedni a tartályt, leengedni az olajat belőle. A fém fékcsöveket le kell lazítani, és óvatosan el kell távolítani; nem szabad nagyon mozgatni, hogy nehogy kirázzuk a benne lévő fékolajat.

A munkahenger két oldalon van rögzítve a padlólemezhez egy-egy tizes csavarral. Az utastérben egy tolórúd csatlakozik hozzá, de azt nem kell bántani, magától szétjön – szétszerelésnél semmi dolgunk nincs az utastérben.

Ha végre kiszabadítottuk a fékhengert, szedjük is szét – ez két emberes mutatvány. Az öntvényházat satuba fogassuk be, vegyük le az utastér felöli oldalról a gumiharangot, majd egy csavarhúzóval nyomjuk be és tartsuk benyomva a fékdugattyút. Ekkor a másik ember egy zégerfogóval el tudja távolítani a dugattyút a helyén tartó zégergyűrűt.

Satuban...

A mi esetünkben a rugó nem lökte ki a fékdugattyút, de egy ügyes trükkel ki lehet piszkálni: a már említett csavarhúzóval nyomjuk be a dugattyút teljesen, majd hirtelen engedjük fel – a lendület két-háromszori próbálkozás után kilöki az alumínium dugattyúegységet.

Alternatív megoldásként meg lehet rázni a fékhengert, de vigyázzunk, hogy ne repüljön el a fékdugattyú. A féklámpagomba kb. 2mm-es furatán keresztül egy szöggel is segíthetünk, ha máshogy nem menne.

Gondosan írjuk fel a tömítések elhelyezkedését!

A fékdugattyún lévő tömítéseket vegyük szemügyre, rajzoljuk le, hogy hogy állnak a tömítések ajkai! Figyeljünk rá, hogy az összes tömítésből legyen a készletben! (Nálunk hiányzott kettő, így azokat nem cseréltük le.)

Ha szét van szedve a fékhenger, érdemes kitisztítani belőle a szennyeződéseket pl. mosóbenzinnel. A fékdugattyúval hasonlóan bánjunk, de előtte érdemes a régi, elhasznált tömítéseket eltávolítani. Ne felejtsük utána levegővel kifújni, megszárítani.

A fékdugattyú és a rajta lévő tömítések

Az új tömítéseket tehát az eredetivel megegyezően kell elhelyezni, természetesen bentről kifelé haladva. Érdemes bekenni kicsit fékolajjal, hogy könnyebben a helyükre tehessük őket.

A felújított fékdugattyút óvatosan helyezzük vissza a fékhengerbe! A tömítések becsúsztatása során kenegessük azokat fékolajjal és forgassuk a dugattyút a hengerben, hogy így könnyebben a helyükre kerüljenek.

Ha a dugattyú a helyén van, a rugó ellenében csavarhúzóval toljuk beljebb, és tegyük vissza a zégert. A dugattyúnak akadásmentesen kell mozognia a hengerben. (A mi esetünkben berakadt és alig tudtuk kipiszkálni a dugattyút a féklámpagomba furatán keresztül. Az egyik karima friss fémes oldala árulkodott arról, hogy valamiben megakadt. Némi csiszolóvászon, mosóbenzin és szárítás, és máris tökéletesen működött.)

Látszik, hogy a fékolaj átitatta a kárpitot

A főfékhenger visszaszerelése során valakinek az utastérből be kell igazítania a fékdugattyú tolórúdját. Fontos, hogy ne nyomjuk meg a féket! Ezután a csavarokat még ne húzzuk meg teljesen, hanem először csavarozzuk fel a fékvezetékeket, ügyelve arra, hogy a hollander megfelelően kapja el a menetet. Ezután húzzuk meg a fékhenger felerősítő csavarjait!

A következő lépés a fékolajtartály felszerelése és olajjal való feltöltése. Miután a fékhenger már nem buborékozik a tartály felé, egyenként lazítsuk le a fékvezetékeket addig, amíg a hollander mellett el nem kezd szivárogni az olaj. Ha ezzel megvagyunk, kipróbálhatjuk a féket – keménynek kell lennie.

Felújítva, visszaszerelve

Ha a fékpedál puha, engedjük fel, majd a fékvezetékeket egyenként lelazítva, közben a fékpedált lassan benyomva – alsó holtponton a hollandereket újra meghúzva – kiűzhetjük a maradék levegőt a fékhengerből. Ha ügyesek voltunk, a fékcsövekbe nem került számottevő levegő, s ezzel a légtelenítéssel járó macerát elkerültük.

(A féktömítések tönkremenetelét esetemben valószínűleg az okozta, hogy a padlólemez hegesztése során a fékhenger is kapott a hősokkból és ez elöregítette, tönkretette a gumit.)

Ezen cikk írója természetesen nem vállal felelősséget az itt leírtakért és az ezekből fakadó esetleges balesetekért. Fékprobléma esetén inkább vigyük szakszervízbe az autót.

This entry was posted in experiments and tagged , , , , . Bookmark the permalink.

One Response to Trabant 1.1 főfékhenger javítás

  1. szücs ferenc says:

    Gratulálok Mester. Preciz és korrekt.
    Igy kell csinálni. Tiszteletem : szucsif.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *